Blog · Jogszabályok

Tervezési alaptérkép és geodéziai felmérés

2026. február 27-től csak tervezési alaptérkép alapján készített helyszínrajz fogadható el az építésügyi hatóságoknál — összefoglaló a változásokról.

Publikálva: 2026. április 8.

Mi változott 2026. február 27-től?

A 281/2024. Korm. rendelet 1. melléklete módosult: az építészeti-műszaki dokumentáció minden esetben tartalmaz tervezési alaptérképet. A korábbi 0,5 méteres terepszint-különbség mint feltétel megszűnt. A helyszínrajzot kizárólag vektoros formátumban átadott tervezési alaptérkép alapján lehet elkészíteni.

2026. február 27-től csak tervezési alaptérkép alapján készített helyszínrajz fogadható el az építésügyi hatóságoknál — építési engedélyezési ÉS egyszerű bejelentési eljárásban egyaránt!

Forrás: 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet · epitesijog.hu · mek.hu (ÉKM tájékoztató)

Jogszabályi háttér — hatályba lépés két lépcsőben

  • 2026. január 14-től — 327/2015. Kr. módosul: bevezeti a tervezési alaptérkép fogalmát és a kötelező telekhatár-kitűzés előírását (9/A. §).
  • 2026. február 27-től — 281/2024. Kr. 1. melléklete módosul: tervezési alaptérkép minden eljárásban kötelező; TÉKA 44. § (6) bek. hatályba lép.

Módosító jogszabály: 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet · Magyar Közlöny 2025/159. szám

A) Tervezési alaptérkép — minden esetben kötelező

Jogalap: 281/2024. Kr. 1. melléklet 3.4.1. alpont · 327/2015. Kr. 9/A. § (2) bek.

A tervezési alaptérkép az építőipari tervezések egységes geometriai alapjait biztosító, a hatályos ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis kötelező felhasználásával készített digitális térképi ábrázolás, amelyet geodéziai tervező készít a földrészlethatár kitűzése alapján.

A tervezési alaptérképnek tartalmaznia kell:

  • az építészeti-műszaki tervezéshez szükséges térképi állapotot,
  • a kitűzött telekhatárt,
  • az aktuális természetben azonosítható határvonalakat, terepidomokat, meglévő építményeket, fákat, csatlakozó közutakat.

A műszaki leírásnak tartalmaznia kell:

  • az alappontok dokumentációjára való hivatkozást,
  • a földmérési adatszolgáltatás iktatószámát (alapdíj 10.000 Ft + vizsgálat 3.200 Ft = 13.200 Ft nettó),
  • az állami ingatlan-nyilvántartási adatbázis adattartalmára vonatkozó hibahatárt,
  • a térkép–terep azonosság vizsgálatának leírását és főbb megállapításait,
  • a geodéziai munkák végzésére vonatkozó lényeges megállapításokat,
  • a készítő és minőségtanúsító adatait.

Forrás: 327/2015. Kr. 9/A. § (3) bek. · 281/2024. Kr. 1. melléklet 3.4.1. alpont

B) Megelőző telekhatár-kitűzés — főszabály szerint kötelező

Jogalap: 327/2015. Kr. 9/A. § (1) bek. · 8/2018. (VI. 29.) AM rendelet

A tervezési alaptérképet a telekhatár kitűzését követően, a kitűzés adatainak felhasználásával kell elkészíteni. A kitűzést a földhivatal nyilvántartásba veszi (60 napos eljárás). Csak ezt követően véglegesíthető a tervezési térkép és hitelesíthető E-szignós aláírással.

Dokumentált és földhivatal által nyilvántartásba vett (60 nap) telekhatár-kitűzésnek meg kell előznie a geodéziai felmérést. Csak ez után lehet a tervezési térképet véglegesíteni és E-szignós aláírással hitelesíteni.

Mikor nem szükséges új kitűzés? (mentesség)

A 327/2015. Kr. 9/A. § (4) bek. alapján az új kitűzés mellőzhető, ha mindhárom feltétel egyidejűleg teljesül:

  1. A korábbi kitűzés dokumentációja (vázrajz) rendelkezésre áll.
  2. A helyszínen a kitűzött határjelek (karók) megtalálhatók.
  3. Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis azóta nem változott az érintett telekhatár vonatkozásában.

Ha mindhárom feltétel teljesül: csak az A) tétel szükséges, a B) kitűzési munka megtakarítható. Ezt a helyszínre kimenve a geodéta tudja megállapítani.

Eltérés jogkövetkezménye

Ha a térképi és a természetbeni telekhatár között a hibahatárt meghaladó eltérés áll fenn (TÉKA 44. § (6) bek.), az építési hely meghatározásánál a térképi és a természetbeni telekhatár közül azt kell figyelembe venni, amely az érintett telekből kisebb méretet határol le.

  • Kivétel: zártsorú és ikres beépítési módú telek ikresen csatlakozó oldalára — ott a kisebb méret szabálya nem alkalmazandó.
  • Az építtetőnek lehetősége van az eltérést a szomszéddal rendezni az engedélykérelem benyújtása előtt.
  • Ha rendezésre nincs mód: az építész az építési helyet a kisebb telekméretet kijelölő határok figyelembevételével állapítja meg.

Összefoglaló — a folyamat sorrendje

  1. Földhivatali adatszolgáltatás megrendelése (13.200 Ft)
  2. Telekhatár-kitűzés elvégzése — ha korábban nem volt, vagy a karók hiányoznak (B tétel, 60 napos nyilvántartásba vétel)
  3. Geodéziai terepi felmérés és tervezési alaptérkép elkészítése a kitűzés alapján (A tétel)
  4. Tervezési alaptérkép vektoros átadása az építésznek
  5. Helyszínrajz elkészítése az alaptérkép alapján, E-szignós hitelesítés
  6. Dokumentáció csatolása a tervdokumentációhoz és benyújtás az ÉTDR-be

Jogszabályi hivatkozások

  • 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 1. melléklet 3.4.1. alpont — tervezési alaptérkép kötelező tartalma
  • 327/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet 9/A. § — tervezési alaptérkép fogalma, kitűzési kötelezettség és kivételek
  • 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (TÉKA) 44. § (6) bek. — építési hely meghatározása, eltérés jogkövetkezménye
  • 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet — a fenti módosításokat bevezető rendelet (MK 2025/159. szám)
  • 8/2018. (VI. 29.) AM rendelet 7–9. mellékletek — ingatlan-nyilvántartási hibahatárok

Vissza a bloghoz

Kérdése van a saját projektjéhez?

A cikkek általánosan segítenek — a konkrét telkére szabott választ konzultáción kapja meg.

Konzultáció kérése